2012. június 10. Bemerítés

 

2012. június 10-én, öten öltöztek fehér ruhába, hogy bemerítkezésükkel bizonyságot tegyenek megtérésükről, újjászületésükről.

 

Az ünnepi istentisztelet Kovács Béla gyülekezeti presbiter köszöntő és bevezető szavaival kezdődött, melyet a dicsőítő csoport felüdítő zenei szolgálata követett.

A bizonyságtételekben elhangzott önvallomásokban sok hallgató magára ismerhetett, hiszen a bemerítés előtt álló testvéreink olyan élethelyzeteket, gondolatokat, történéseket mondtak el, amelyek sokak életét jellemezhetik ma is. A bizonyságtételek közös kulcspontját az a tény adta, hogy mindannyian találkoztak Jézus Krisztussal, és e találkozásból adódóan életük a bűnvallás, megtérés és az Istentől jövő újjászületés nyomán teljesen megváltozott.

Isten Igéjét Benedek Zsolt hirdette. Az etióp kincstárnok bemerítésének története alapján (Apcsel 8,26-38) lelkészünk arról beszélt, hogy korunkban is sokan keresnek valamit, ami megoldást jelenthet életükre, de a jelenkor megszámlálhatatlan pótlékot kínál a lélek ürességének látszólagos betöltésére. Ha korunk embere hall is Istenről, Jézusról, nem igazán érti, miről van szó, de még a saját helyzetével sincs tisztában, éppen ezért magyarázóra vár. Mindent meg lehet magyarázni, éppen ezért igazából nem magyarázóra van szükség, hanem arra, amit a történetbeli Fülöp is tett: hirdetni kell Jézust! A bemerítkezők megváltozott életükkel, szavaikkal, cselekedeteikkel fogják hirdetni Jézust, aki megmentette őket is.

Az igehirdetést követően került sor a bemerítés aktusára, amelyet Gyülekezetünk lelkipásztora valamint Kovács Béla presbiter közösen végeztek. Minden bemerítkező személyre szóló bibliai idézetet is kapott útravalóként, amelyet Juhász Miklós gyülekezeti presbiter olvasott föl. Sorrendben Kuna Bianka, Miklósi Norbertné Anikó, Joó Sándorné Ágnes, Miklósi Norbert és Horváth Ferenc merült el a medence vizében, hogy onnan kiemelkedve egy új életút kezdődjön el számukra.

A dicsőítő csoport énekekben elmondott imádságai, dicséretei vitték közelebb a jelenlévőket az Úr Jézus magasztalásához. Időközben visszatértek a terembe a bemerítettek, és az istentisztelet záróakkordjaként a Gyülekezet presbiterei imádkoztak értük, Isten áldását és a Szentlélek kiáradását kérve életükre.